Létezés önmagadért

Még világra sem jöttél, a környezeted máris kondicionált. Fiú, lány legyél… Így egyél, úgy aludjál. Ezt tedd, azt ne tedd. Mást sem csináltál, mint megpróbáltál igazodni és alkalmazkodni mások elképzeléseihez a létezéseddel kapcsolatban. De vajon neked milyen vállalásod volt erre a földi életre? Emlékszel-e, mit terveztél el magadnak? Mindaddig míg mások elképzeléseinek szeretnél megfelelni, nem éled meg saját magadat. Ki mernél-e lépni abból a skatulyából, amibe tetted magadat? Amiről egyszer elhitted, hogy jó neked? Megkérdeznéd magadtól, hogy mi lenne igazán jó nekem? Azt mondod, nincs erőm, hitem, bátorságom váltani. Kinek hitted el? Nem számít, ki mit gondol, ha te tudod, mit akarsz! Merd elővenni erődet, képességeidet és kibontani azokat! Akkor a létezésedben megjelenik a könnyedség és a derű. A földi létezésed játszótérré válik. És mi más volna még lehetséges a számodra, ha felvállalod önmagad?