Hit és visszatükröződés

Bizalom
2016-07-21
A gyermek kiáltása - szeretetmuhely.hu
A gyermek kiáltása
2016-07-30
Mutasd mindet

Hit és visszatükröződés - szeretetmuhely.hu

Nemrég egy gimis osztálytársnőm megkérdezte, hogy mi az én hitem? Mert ő is járt valamilyen közösségbe, de csak részben találta meg, amit keresett.

Az én hitem magamban van. Sokáig kívül kerestem, másba fektettem a hitemet. A Guruba. Az utamhoz tartozott. Mostmár magamban hiszek. Abban, hogy képes vagyok a tudatomat kiterjeszteni, és megélni, hogy minden én vagyok. 

Ha valami nem tetszik valakiben, az is én vagyok. Megvetem a gyilkosokat? A saját gyilkos ösztönömet gyűlölöm benne. 

Korábban értetlenül néztem, amikor a Guru azt mondta, hogy minden visszatükröződés. Rendben, hogy bizonyos tulajdonságaimat másban is észreveszem, de hogy én gyilkos lennék? Mert való igaz, hogy ebben az életemben nem öltem embert, de egy másikban lehet, hogy igen. Erre tudat alatt emlékszem, és azt az énemet elítélem. Vagy megölték a szeretteimet, és nem tudtam elengedni a bosszúmat, a dühömet és a fájdalmamat. De mivel nem akarom meglátni magamban ezeket, ezért mélyen eltemetem, és a gyűlöletemet, a haragomat kivetítem a külvilágba, bizonyos gyilkossággal, vagy bántalmazással kapcsolatos szituációkra reagálva.

Viszont ha képessé válok magamban felismerni ezeket a szerepeket, és a hozzájuk fűzött érzéseimet, majd elengedni az ebből fakadó önbántást és önítélkezést, akkor mást sem fogok megítélni vagy elítélni hasonló tettek miatt. Ez nem azt jelenti, hogy egyet fogok érteni vele, és a tetteivel, vagy hagyom, hogy bántalmazzon. Nyilván nem. Egyszerűen megszűnik az ítélkezés. Ha fellépek ellene, nem ítélkezésből, haragból és gyűlöletből teszem, hanem életigenlésből. Senkit sem lehet bántani anélkül, hogy arra felhatalmazást ne adott volna. Lehet, hogy nem tudatosan, de tudat alatt megtette a hozzájárulást; valamiért megengedte a másiknak. Általában korábban, akár előző életekben elkövetett tettek miatt érzett önbüntetés, hiányos önértékelés miatt engedi az ember bántatni magát másokkal. Lehet karmának is nevezni, ami a kiegyenlítődés folyamata. Amint megtörténik a tetteivel kapcsolatos felismerés és elengedés, vagy a kiegyenlítés, ill. jóvátétel, az ember kilép a helyzetből, vagy magától megszűnik az. 

Minden belőlünk indul ki, és minden visszatükröződés. Akár hisszük, akár nem…

Az én hitem önmagamban van. Ha elengedem a régi szerepeket és érzéseket, egyszercsak élni kezdem azt, aki valójában vagyok;
A mindent magába foglaló, puszta létezés.