Élményeink visszahatása

Biztosan tapasztaltad már te is, hogy egy illat képes emlékeket felidézni arról az időszakról, amikor legelőször érezted azt az érzést. Lehet ez egy parfüm, egy sütemény illata stb.

Az élményeink hatására az agyunkban ingerek keletkeznek, és idegi kapcsolatok jönnek létre, amelyek rögzülnek, és ösztönös reakciók formájában jelennek meg a hasonló impulzusok felbukkanásakor. Ha gyerekként megijesztett vagy megharapott egy kutya, akkor bármelyik kutya közelsége a tudatalattiban elraktározott emléklenyomat hatására ugyanazokat az idegi kapcsolatokat hozza létre az agyban, amit egykor megtapasztaltunk, és testi tünetekkel párosulva újraélhetjük a félelmet. Gyakorlatilag a legtöbb élmény és benyomás rögzül a tudatalattiban; mint egy hatalmas adatbázisban, őrizzük ezeket. Az intenzívebb behatások, legyenek azok pozitívak vagy negatívak, mélyebb nyomokat hagyhatnak bennünk. A kiváltó eseményekre sok esetben már nem emlékszünk, viszont annak reakciói bármikor megnyilvánulhatnak a fenti példához hasonlóan.

A mindennapjaink során számtalan behatás ér bennünket. Egy helyzet, egy beszélgetés felhozhat egy-egy korábbi esemény hatására megtapasztalt érzést. Ilyenkor gyakorlatilag újraéljük ugyanazt, ha viszont a kiváltó ok során keletkezett reakciót nem engedjük el, mélyebb bevésődések keletkezhetnek az elménkben, és ezáltal az agyi folyamatokban is, így a szorongás vagy a félelem akár pánikká is fokozódhat. Minél többször éljük át ugyanazt az érzést, hatása annál intenzívebbé válhat.

A legtöbben, ha rosszul érzik magukat, valamilyen tevékenységbe kezdenek, hogy eltereljék a figyelmüket, hogy az érzés elmúljon, ami olyan, mint a betegségre alkalmazott tüneti kezelés. A kellemetlen érzés elmúlhat ugyan, de ha a kiváltó okot nem szüntetjük meg, az bármikor újra megnyilvánulhat.

Amikor kezeléseket végzünk, ezeket a bevésődéseket szüntetjük meg, felszabadítva az elménket, az idegrendszerünket és a testünket a rájuk gyakorolt hatásoktól. Létrejöhet egy semleges, mégis éber tudatállapot, melyben megfigyelőként tekinthetünk a körlöttünk zajló eseményekre, anélkül, hogy különösebb érzelmi hatást élnénk át. Képessé válunk döntéseinket sokkal tudatosabb szinten meghozni, mintsem érzelmeink vagy érzéseink befolyásoltsága által.