Az elme és a jelenlét állapota

Amikor képes vagy megfigyelni önmagad, nem azonosulsz azzal, ami foglakoztat.
Ha szeretnél valamit elkerülni, azon gondolkozol, hogyan változtass, anélkül, hogy közben könnyedséget tapasztalnál. Elvesztegeted az időt, ha elméleteket gyártasz önmagadról és a helyzetedről. Ha figyelmedet a megoldásra összpontosítanád, pusztán kérdésekkel, előre kitalált válaszok nélkül, hamarabb fogsz változást tapasztalni. Az elme természeténél fogva csapongó, szeret irányítani. Ha egyszer elveszted a nyugalmadat, nehezebben kerekedhetsz felül a gondolatok áradatán.

Hajlamosak lehetünk önazonosságot vállalni a gondolatainkkal és benyomásainkkal és azt hinni, hogy amit gondolunk, az vagyunk. Például ha pesszimista gondolataink vannnak, megítélhetjük magunkat emiatt, és elveszíthetjük az objektivitást, kik is lehetnénk a gondolataink nélkül. Én vagyok, aki gondolkozik vagy cselekszik, de nem vagyok az, amit gondolok. Ha valakit megítélnek, az elme szűrőként védekező mechanizmusokat alakít ki, melyekből masszív falakat épít. A külvilággal való kapcsolatunkat meghatározhatják ezek a benyomások, így látszat valóságot alakíthatunk ki, mely rést teremt köztünk és a minket körülvevő világ között.

Ha énképünk sérül, szeretnénk megfelelni a külvilág elvárásainak, hogy elfogadásra leljünk, ezért kompenzálni kezdünk. A külvilág azonban nem képes pontos képet alkotni rólunk, hiszen a benyomások alapján alkot véleményt. Az elvárás, hogy szeressenek, emiatt kevésbé teljesül. Sokan mondják, hogy az elme a kulcs mindenhez. Az elme nyugalmi állapotának eléréséhez számos módszer létezik. Többek között meditáció, sport, zenehallgatás, természetjárás stb. Ilyenkor a jelenlét állapotába kerülhetünk, ahol képesek leszünk érzékelni kik vagyunk valójában. Lelkünk a falakon és „szűrőkön” túlra tágul a testen át. Ez fantasztikus és felszabadító érzés és rendkívül könnyed.

A jelenlétet két gondolat közötti üresség állapotában fedezhetjük fel vagy például elalvás előtt is, amikor az agyhullámok és a test működése lelassul. Minél többször éljük át a jelenlét pillanatait, annál inkább válik valóságunkká és képesek leszünk felidézni azt. A jelenlét során valódi lényünkkel azonosulunk és nem kötnek bennünket korlátozó gondolataink sem. A valóság-tudatunk átalakul és képessé válunk egy teljesen másfajta életvitel megteremtésére is. Ha kíváncsi vagy milyen lehet önmagad hullámhosszán működni, menj minél többször olyan helyre, ahol erre ösztönözést kaphatsz és ahol tudatosság és jelenlét van.

Az erdő is kiváló helyszín a tudatosság szint emelésére, ám ezen kívül létezik néhány olyan segítő is, akik közvetlenül megtapasztalták ezt az állapotot és hitelesen élik azt, amit tanítanak. A jelenlét tehát egy olyan létállapot, amiben Te vagy a főszereplő és nem az elméd, ami közvetít! Légy önmagad vezetője és éld át azt a csodát, aki valójában vagy!